bibliasziget



Főoldal
Bibliák
IMIT-BIBLIA
Tanítások
E.Muhlan:Hogyan vezet minket a Szent Szellem








Eberhard Mühlan



Hogyan vezet minket a Szent Szellem?


( Führung durch den Heiligen Geist, 1980 )





Előszó


Isten személyes vezetésének kérdése az egyik legégetőbb kérdés a keresztyének köz-

ött. Az erre adott válasz dönti el, hogy mennyire teljes és áldásokban gazdag élet va-

lósítható meg itt a földön.

Ennek ellenére alig van még egy olyan területe a keresztyén krisztuskövetésnek,

ahol olyan sok bizonytalanság és tehetetlenség uralkodna, mint a Szent Szellem sza-

vával kapcsolatban.

Ebben a könyvben az ehhez a témához fűződő néhány égető kérdésre talál választ az olvasó olyan alapelvek kifejtésével, amelyek segítségével megbízhatóan felismer-hető a Szent Szellem szava.

Minden keresztyén számára érvényes az a jézusi ígéret, hogy a Szent Szellem ve-

zetni fogja őt. Meg kell tanulnunk, hogy az Ő szavát meghalljuk és felismerjük. Isten olyan embereket keres, akik elég érzékenyek arra, hogy belemenjenek a Vele való személyes beszélgetésbe, hogy nekik követeiként küldetést adhasson.



1. Fejezet


Isten szeretne megtanítani a te életedre vonatkozó tervére


Frissen megtért kerestyénként az volt az egyik legmélyebb megtapasztalásom, hogy Istennek terve van az életemmel. Először túl fantasztikus volt számomra ez a gondo-lat; végül is olyan sok gyermeke van Istennek, hogyan érdeklődhetne annyira minden egyes gyermeke után, hogy még az itt a földön eltöltött életem idejére is gondja len-ne.

Aztán mégis rátaláltam olyan bibliai versekre, amelyek belülről megvilágosítottak és megmutatták, hogy helyes volt az elképzelésem.


Ézs.48,17: „Ezt mondja az Úr, a te Megváltód, Izrael Szentje: Én az Úr, a te Istened tanítalak arra, ami jámborrá tesz, ami arra az útra vezet, amelyen járnod kell.”


- 1 -


Itt feketén-fehéren azt olvastam, hogy van egy olyan út ebben az életben, amelyen nekem kell járnom és Isten, az én Megváltóm megígéri, hogy megtanít erre és vezet-ni fog ezen az úton.

Felébredt bennem a vágy, hogy többet tudjak meg erről a Bibliából. Ha valóban igaz az, hogy Isten minden egyes gyermeke számára készített egy utat, akkor a Bibli-

ában több kell, hogy legyen erről.


Ef 2,12: „Az Ő alkotása vagyunk, Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket, melyeket Isten előre elrendelt, hogy bennük éljünk.


Pálnak ez a mondata félreérthetetlenül világossá tette számomra, hogy Isten szemé-ben minden keresztyén végtelenül értékes; hogy Isten valamennyiünket olyan jól is-mer és annyira szeret, hogy mindenki számára már mielött élete elkezdődött volna, olyan tetteket gondolt el, amelyek megfelelnek a bennünk szunnyadó képességeknek. Ezeket a tetteket kell majd aztán az életben megvalósítanunk. Milyen lenyűgöző tény:

Isten – az én Atyám – oly sokat gondolkodott azon, hogy mihez kezdjek itt a földön!

Nem ennek kellene a legfontosabb célunknak lennie: imádkozni és keresni, hogy magától Istentől kaphassuk meg, amit Ő a mi életünkre kigondolt?


Zsolt.25,4: „Uram, mutasd meg nékem útjaidat, taníts meg ösvényeidre!”


Kétségkívül a saját útjaink és terveink azok, amelyek újra és újra nehézségekhez vezetnek, és végül is nem elégítenek ki. De ha valaki pontosan felismeri, amit Isten tervezett, az a legkalandosabb, legboldogabb és leginkább kiteljesedett élet, amit csak el lehet képzelni.

Krisztuskövetésem kezdetétől az volt a célom, hogy ne csak valamit tegyek Istenért,

hanem pontosan azt tegyem, amit Ő az életemre kigondolt.

Van ígéretünk, hogy Ő mindegyikünknek személyesen meg fogja mutatni az odave-zető utat:


Zsolt.32,8: „Értelmet adok neked, megtanítalak az útra, amelyen járnod kell. Tanácsot adok neked, s szemem rajtad nyugszik.”


A zsoltár szerzője egészen egyéni útról beszél, amelyen Isten téged felvilágosítani, tanítani szeretne, és tanácsaival ellátni. Már a kifejezésekből felismerjük, hogy Isten nem kényszeríti ránk magát, nem akarja manipulálni szabad akaratunkat. Közölni szeretné veled, milyen legyen az utad, és mi a legjobb a számodra. Ha megtanultad ezt meghallani, még mindig dönthetsz, hogy ezt meg akarod-e tenni vagy nem.

Isten úgy képzeli el, hogy egymás szemébe nézünk, és úgy vezet végig életünkön.


Ézs.30,21: „Ha meg akár jobbra, akár balra letérnél, füled hallani fogja mögötted figyelmeztető szavát: Ez a helyes út, ezen járjatok!”


- 2 -

 

Isten ebbe az Ő szava iránti érzékenységbe akar belenevelni bennünket.

A következő oldalak alapelveket fognak megmutatni számodra, hogy belenőhess egy olyan krisztuskövető életbe, amelyben Isten szólni tud hozzád és amelyről tudod, hogy Isten akarata szerint éled.

Az Újszövetség világossá teszi számunkra, hogy korunkban a Szent Szellem az, aki feltár elöttünk minden igazságot, és kinyílvánítja nekünk ami elöttünk áll.

Amikor Jézus előkészítette tanítványait halálára, feltámadására és visszatérésére az Atyához; megígérte nekik, hogy nem hagyja őket egyedül, hanem egy Vele egylé-nyegű pártfogót küld nekik. Megnevezi az eljövendő kísérő és tanácsadó feladatait is.


Jn 16,13: „De amikor eljön Ő, az igazság Szelleme, elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog szólni, hanem azt mondja majd amit hall, és a jövendőt fogja hír-detni nektek.”


A Szent Szellem egyik feladata az lesz, hogy kijelentse az elötted álló dolgokat. Is-

ten minden gyermekének előjoga, hogy a Szent Szellem személyesen vezesse.


Róm 8,14: „Akiket Isten Szelleme vezérel, azok Isten fiai.”


Ne engedjük tudatlanságból vagy közömbösségből, hogy ez az értékes előjogunk veszendőbe menjen, hanem igyekezzünk, hogy a Bibliából a vezetés minden alapelv-

ét megtanuljuk, és így teljhatalommal járhassuk utunkat mindaddig, amíg Isten bírói széke elé nem kell állnunk, ahol „mindegyikünk magáról ad számot Istennek” (Róm 14,12) minden napról, amit itt a földön eltöltött.

Az „Isten hangjára hallgatás” egész biztosan együtt jár egy növekedési és érési fo-

lyamattal. Senki ne bátortalanodjon el, ha most csak azt tudja megállapítani, olyan rít-kán és csak homályosan, sok kételkedéssel érzékelem a Szent Szellem szavát. Az ed-

dig idézett bibliai vesekben olvashattuk, hogy Isten bennünket „oktatni”, „tanítani”, „vezetni” akar, és „tanácsaival ellátni”. Mindehhez időre van szükség, és feltételez egy bizonyos keresztyén érettséget. Jézus nem alaptalanul mondja:


Jn 10,24: „Az én juhaim hallgatnak szavamra...”


Ebben a hasonlatban Jézus nem bárányokról beszél, hanem felnött juhokról, amely-eknek képesnek kell lenni arra, hogy az Ő szavát meghallják.

Mindenesetre öntsünk bátorságot magunkba, hogy ne hanyagoljuk el Istennek ezt az ígéretét. Ez Isten kívánsága és célja, hogy hozzád egész személyesen, a Szent Szellem hangjával szólhasson, hogy belső szemeid előtt kibontakoztassa azokat a dol-

gokat, amelyeket ebben az életben meg kell tenned.

Az idézett bibliai helyek azt is világosan mutatják, hogy Isten személyes vezetése csak akkor valósulhat meg, ha valaki Jézust mint személyes Urát és Megváltóját elfo-

gadta, és az újjászületéssel Isten gyermekévé lett. Ez az első lépés amelynek meg kell történnie.

- 3 -


Róm 10,9: „Ha száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten föl-

támasztotta őt halottaiból, üdvözülsz.”


Vallásosság vagy Isten puszta létének elismerése még nem elegendő. Valaki egész életében keresztyének között mozoghat vagy keresztyén szavakat használhat, és még-

sem tartozik hozzájuk, mégsem keresztyén.

Döntő a személyes találkozás a feltámadott Úrral, aki új életet ad nekünk és áldás-okkal és előjogokkal, de kötelezettségekkel is befogad Isten családjába:


Róm 8,15-17: „Nem a szolgaság szellemét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság szellemét kaptátok, melyben azt liáltjuk: Abba, Atya! Maga a Szellem tesz tanúságot szellemünkben, hogy Isten fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor örökösei is, örökösei Istennek, Krisztusnak pedig társörökösei. Elöbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”


ALAPELV:


A Szent Szellem személyes vezetése csak akkor lehetséges, ha Jézust mint életed Urát és a te Megváltódat befogadtad szívedbe, és az újjászületés által Isten gyermekévé lettél. Istennek terve van minden gyermeke életével, és erre szeretne téged egészen személyesen rávezetni. Az Isten terve szerinti élet az itt a földön megvalósítható legboldogabb, legteljesebb és legkalandosabb élet.


2. Fejezet


Észrevétlen* vezetés


Ha valaki egyszer egy kiscsoportban időt fordít arra, hogy másokkal véleményt cseréljen az isteni vezetésről, akkor többnyire nagyon hamar látványos dolgokról kezdennek el beszélni. Látomásokról, álmokról, és Isten más, közvetlen beavatko- zásairól. Egyesek meglepődve hallgatják, hogy mi minden fordulhat elő és talán csodálkoznak, hogy ez olyan ritkán történik meg velük, bár őszintén meg vannak győződve arról, mégpedig jogosan, hogy Isten őket is vezeti.

Gyakran nem vesszük észre, hogy Isten vezetésének legnagyobb része számunkra észrevétlenül zajlik le és gyakran csak visszanézve fedezzük fel csodálkozva ezt a „vörös fonalat”. Isten ott áll keresztyén életünk mögött, látja a kezdetet és a véget, és elrendezi a körülményeket.

Isten közvetlen beavatkozásait általában csak kiígazításokként találjuk meg élet-ünkben, ha Isten veszélytől szeretne megőrizni bennünket vagy ha összezavarjuk az életünkre vonatkozó tervét.

 

*Nem tudatosult. - Ford.megj.

- 4 -


Isten vezetése általában olyan természetes, hogy egy keresztyén életet élő alig vesz észre valamit belőle. csak akkor kell Istennek belenyúlnia az életébe, ha tudatosan vagy öntudatlanul kitör Isten akaratából.

Világosítsuk meg magunknak elöbb a számunkra észrevétlen vezetésnek ezt az alapelvét, mielött Isten direkt beavatkozásairól beszélnénk.

Ebben a megvilágításban szemlélve már egyáltalán nem tűnik olyan természetfelet-

tinek némely tanúságtétel az isteni vezetésről az elbeszélőnek Krisztus útján járása szempontjából. Egy személyes példa: A kocsimmal nagyon siettem a repülőtérre ve- zető úton, hogy X városban prédikáljak. Isten megengedte, hogy kidurranjon a ko- csim kereke, ezért lekéstem a repülőt. Nem csodálatos Isten vezetése? Utána azt ol- vastam az ujságban, hogy pont ezt a gépet eltérítették a terrorristák. Így őrzött meg az Úr!

Ez végül is nem olyan bizonyíték, ami egy csodálatos engedelmességről szólna Isten

akaratának útján, hanem arra világít rá, hogy ez az ember, ezen az úton el akart térni Isten akaratától. Ezért Istennek közvetlen módon kellett beavatkoznia, hogy megőriz- ze őt. Istennek nem kellett volna hagynia, hogy defektet kapjon a kocsi kereke, ha az illető előtte megkérdezte volna, hogy ez az út Isten akarata-e.

Így újra és újra azt találjuk, hogy Istennek akkor kell közvetlenül beavatkoznia, ha saját akaratunkkal arra törekszünk, hogy elrontsuk az Ő szándékát a mi életünkkel.

Egy lekésett vonat, egy telefonhívás vagy egy levél, amely éppen a megfelelő idő- ben jön, arra indít, hogy visszatekintve azt mondjuk: Dicsőség legyen az Úrnak! Ő is- meri a kezdetet és a véget, és Ő vezetett engem akkor is, amikor én nem vettem észre.

Isten beavatkozásának ezt a formáját észrevétlen vezetésnek nevezhetjük.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson a te keresztyén életedben, el kell fogadnod né- hány feltételt.

Az első lépés az, hogy életed valóban fenntartás nélkül add át Istennek és rendeld alá magad a Tőle rendelt növekedési folyamatnak.

Ez az átadás ahhoz hasonlítható, amikor utazáskor a jó vonatra szállsz fel. Ha a jó vonaton vagy, nem a te felelősséged vigyázni a váltókra és a jelzőlámpákra, még az átszállást is a kalauzra, a Szent Szellemre hagyhatod. Ő meg fogja mondani a megfe- lelő időben, ha fognod kell a bőröndödet és át kell szállnod. A te felelősséged az, hogy a jó vonatra szállj fel!

Az észrevétlen vezetésre nagyszerű példákat találunk a Bibliában. Olyan emberek- ről van szó, akik feltétel nélkül elkötelezték magukat Istennek. Az elsőt Rut könyvé- ben találjuk.

Noémi özvegy volt és szülőfölje, Izrael felé tartott. Menyei, Rut és Orpa, mindket- en moábiták, szintén elvesztették férjüket. Noémi elbúcsúzik tőlük, és azt mondja ne- kik, hogy maradjanak a saját hazájukban. Keressenek maguknak új férjet és kezdjék újra az életüket. De Rut vonakodik attól, hogy ottmaradjon. Ragaszkodik Noémihez és azt mondja:

Rut 1,16: "Ne kényszeríts rá, hogy elhagyjalak és elmenjek. Mert ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is. A te néped az én népem, a te Istened az én Istenem.”

- 5 -

Ezek a szavak egy Noéminek való határtalan alárendeltséget és Istennek való önát- adást fejeznek ki. Sok keresztyénnél hiányzik ez a feltétel nélküli életátadás Istennek, és éppen ez a hiány az oka életük sok problémájának.

Nézzük meg hogy alakul a továbbiakban Rut élete. Betlehembe mennek, és a dol- gok nem úgy mennek, ahogy talán Rut elképzelte. Szegénységében Rut arra kéri No- émit, hadd menjen a földekre összegyűjteni az aratók után ottmaradt kalászokat. Ez a legszegényebbek munkája volt, és Rutnak azelött biztosan soha nem volt erre szüksé- ge. Egyet megtanulhatunk a magatartásából: egy szemrehányó vagy panaszkodó szót sem szól: „ha tudtam volna, hova hozol, akkor...” Semmi keserűség vagy rezignáltság sincs benne, hanem nyitott a szeme az adott helyzetre és kész segíteni. Kívülről nézve valóban semmit sem fedezhetünk fel a természetfeletti vezetésből, de a következő vers nagyon érdekes számunkra ebben az összefüggésben:


Rut 2,3: „ El is ment, és szedte a kalászt az aratók után a szántóföldön. Úgy esett, hogy épp Boászé volt az a darab föld, Elimelech nemzetségéből.”


Elimelech Noémi meghalt férje volt, és tudjuk, hogy ebből a „véletlen” alkalomból Boász földjén egy szerelmi történet fejlődik ki, ami azzal végződik, hogy Rut, mint pogány asszony, összeházasodik ezzel a férivel és ezáltal Krisztus ősanyjává lesz.

Ezt Rut biztosan nem is álmodta azon a reggelen, amikor útnak indult a földekre. Gondolatai csak arra irányultak, hogy anyósának és magának valami ennivalót gyüjt- sön. Egész egyszerűen tette a napi kötelességét és gyüjtötte a kalászokat. Hogy fojt volna tovább az élete, ha reggel rosszkedvűen a fekhelyén marad és azon gondolko- dik: „Noémi hozott ide, neki kell gondoskodnia rólam...”

Rut odaadással végezte a kötelességét, és így történt, hogy a megfelelő időben a megfelelő földön volt és azt tette, amit kellett, hogy a jövendőbeli férjével találkoz- zon. A világ véletlennek nevezi ezt, mi keresztyének pedig isteni gondoskodásnak. Is- ten iránti feltétlen odaadása miatt és amiatt, hogy kész volt zúgolódás nélkül is alan- tas munkát végezni, szabad teret teremtett Isten beavatkozása számára. Ezért Isten cselekedni tudott és elrendezhette a körülményeket.

Hányszor megtörténik, ha hasonló feltételekkel alakítjuk életünket, mint Rut, hogy egyenesen „tiszta véletlenségből” a megfelelő időben a megfelelő helyen vagyunk, hogy bezárt ajtók kinyílnak és nyitott ajtók becsukódnak. Ha minden napot Isten ke- zébe teszünk, kérjük Őt, hogy valósuljon meg a terve és aztán teljes éberséggel és fe- lebaráti szeretettel teljesítjük feladatainkat, megállapíthatjuk, hogy a megfelelő idő- ben a megfelelő helyen találjuk magunkat, mert Istennek ezen a módon lehetőséget biztosítottunk arra, hogy gondoskodjon a helyzetünkről. Milyen izgalmas élet! Így egy egészen normális nap kalanddá lehet!

Látjuk tehát, hogy a vezetésnek két formája van: egyrészt a számunkra észrevétlen vezetés, mert életünket átadtuk Jézus Krisztusnak. Másrészt az útmutató vezetés vagy direkt vezetés, ha Isten azt akarja, hogy új irányba menjünk és látomásokon,álmokon, próféciákon, belső hangon keresztül vagy más eszközökkel szól hozzánk.

Mielött az útmutató vezetés felé fordulunk, fontos látni azt, hogy Isten vezetésének


- 6 -

nagyobb része – ha életünket átadtuk Jézus Krisztusnak – az adott helyzetben többé- kevésbé észrevétlenül történik számunkra. Isten csak akkor avatkozik be közvetlenül, ha más útra kell térnünk. El kell szakadnunk attól az elképzeléstől, hogy csak akkor kapunk vezetést, ha „hangokat” hallunk vagy Isten más közvetlen beavatkozásait ta- pasztaljuk.

Ha egyszer átadtuk életünket Jézus Krisztusnak, biztosak lehetünk abban, hogy a jó vonaton a helyes irányba utazunk, és hogy Isten gondoskodni fog arról, ha irányt kell változtatnunk.


ALAPELV:


Gondold végig, hogy milyen következményekkel jár az, amit tenni akarsz, és add át az életedet Jézus Krisztusnak feltétel nélkül, az újszövetségi élet alapelvei sze- rint! Tedd minden napodat újra Isten kezébe, és éberen, felebaráti szeretettel telve végezd feladataidat, amelyek eléd kerülnek! Így teremted meg a legjobb a- lapját annak, hogy Isten gondoskodjon rólad és beavatkozhasson a te helyzeted- be.










www.bibliasziget.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!